A TÖRTÉNETMESÉLŐK UNIVERZUMA
...AHOL EGY JÓ SZTORI AZ ÉRVÉNYESÜLÉS KULCSA
Mindannyian ismerjük őket: a népszerű Youtubert,
akit százezrek követnek, vagy a múltkori házibuliból a csapat középpontját. Mi
a közös bennük? Sztorijaikra mindenki odafigyel.
Lenyűgözőnek találom
azokat az embereket, akik társaságban magukhoz ragadják a szót, és érdekes
történetekkel szórakoztatnak mindenkit. Hiába próbálkoztam én is, amikor volt
egy jó sztorim, lányos zavaromban előadtam a történetet, de nem volt benne összeszedettség,
és sosem szólt nagyot. Vajon mi különbözteti meg a jó történetmesélőt, akire
odafigyelnek az emberek azoktól, akik kevésbé sikeresek a mesélésben?
A társaság középpontja
Számos
alkalommal megfigyeltem már, hogy a férjem hogyan köti le barátaink és
családunk figyelmét. Ezeket a történeteket gyakran együtt éltük át, de én nem
találtam olyan mondanivalót bennük, amit megosztanék másokkal. Részletgazdagon
mesél, a hangsúlyos dolgoknál lassít, és időnként hatásszünetet tart. Beismeri,
ha hibázott, ami szerethetővé teszi. A humor eszközével gyakran él, önmagán is
jót tud nevetni. Van még mit tanulnom tőle!
Egy
közösségben felszólalók gyakran beszélnek saját nehézségeikről, akár bukásaikról,
majd arról, hogy hogyan igyekeztek felülemelkedni a kudarcon. Őszinteségükkel
és nyíltságukkal elnyerik a hallgatóság szimpátiáját, akik imádják a happy
enddel végződő történeteket. Lukoviczki Réka nevével már találkozhatott Ön is,
kedves ELLE olvasó. Réka bal lábát egy baleset miatt térd felett amputálni
kellett, erről mesélt TED előadásában kegyetlen őszinteséggel. Az első részben a
kórházról, az első gondolatairól („Túlélte a balesetet!” „Az élet ajándék!”), a
hazakerülésről beszélt.
Ezt
követően a mélypontba engedett bepillantást: „egy ronda, bőrszínű, műanyag
hengerbe kellett belepasszíroznom a maradék kicsi lábamat. A protézis nyom,
szúr, vág, fáj, és olyan, mintha mindennap maratont futnék benne.” Majd
feltette magának a kérdést, „ezért küzdöttem ideáig? Hozzáállást kellett
változtatnom.” A protézis speciális szivacs burkolattal van ellátva, ép emberi
lábnak tűnik, ettől úgy érezte magát, mintha bujkálna. Dühében levágta ezt a burkolatot,
végül egy ABS plasztik anyagú, csipke mintájú műláb jelentette a megoldást.
A
harmadik részben levonta a tanulságot: ha egy jótündér felajánlaná, hogy
semmissé teszi a balesetet, nemet mondana, „még soha nem éltem ilyen boldogan
és szépen a mindennapjaimban.” Nem csodálkozom, hogy a nézőtér állva tapsolt: háromszor
néztem meg a videót, és egyszer sem úsztam meg könnyek nélkül.
Ötletek a technika elsajátításához
Oprah Winfrey és J.
K. Rowling egyaránt a hármas tagolásban hisznek – tudhatjuk meg Carmine Callo: Storytelling – A történetmesélés ereje
című könyvből. Ez a felosztás sablont, vázlatot nyújt a történet felépítéséhez,
melyet bármilyen céllal előadott sztorinál jól alkalmazhatunk. Az első részben
idézzük fel az eseményt: ide tartozik a tény, cselekmény ismertetése, vagy a kudarcélmény
bemutatása. A második rész az átalakulást mutatja be, az energia a
továbblépésre koncentrálódik. A harmadik részben a tanulság levonása
következik.
Mire
figyeljünk még oda? Churchill óta tudjuk, hogy a nyelvezet leegyszerűsítése
növeli tartalmunk meggyőző erejét, és a rövid szavak nagyobb hatást érnek el. A
II. Világháború alatt Franciaország német lerohanása idején elmondott rádióbeszédének
fennmaradt a szövege, melyből látszik, hogy a hosszabb szavakat kihúzta, és
röviddel helyettesítette őket. Az egyszerűségben nagyobb meggyőző erő rejlik,
mint a bonyolultságban! Churchill szavaival élve „egy jó beszédnek olyannak
kell lennie, mint egy nő szoknyájának: elég hosszúnak, hogy elfedje a tárgyat,
de ahhoz elég rövidnek, hogy felkeltse az érdeklődést.”
Az
előadó őszintesége elengedhetetlen, ez is hozzájárul a történet hitelességéhez,
amivel ha a hallgatóság azonosulni tud, már jó úton haladunk a siker felé.
Azáltal, hogy a hallgató érzelmileg is bevonódik, mélyebb nyomot hagy benne.
A Youtube-generáció és az ő történetmesélésük
Azoktól a sikeres Youtuberektől, akik több százezezres
megtekintést érnek el, és meg is élnek ebből, sokat tanulhatunk. A videós
állásinterjúk korában nem rossz, ha belelátunk, hogy mitől működik egy felvétel!
Megfigyeltük már, hogy a videósok jókedvűek, harmóniát sugároznak, sokat
mosolyognak? Nézőként ez serkenti az agyunk jutalmazó mechanizmusát, és mi is
átvesszük a jó hangulatot, ami arra késztet majd bennünket, hogy visszatérjünk
a csatornára a legfrissebb néznivalókért. Mondanivalójukat áthatja a
lelkesedés, ami átjön a képernyőn keresztül is! Fesztelenül viselkednek a
kamera előtt, mintha egy baráthoz beszélnének. A webes videók lazák,
közvetlenek, nem jegyzetből olvassák a mondanivalójukat, hiszen az
természetellenesnek hatna. Emiatt a hibázás lehetősége is inkább szerethetővé,
mint cikivé teszi őket.
PowerPoint kisokos
Sokan vettünk
már részt olyan előadáson, ahol a hatalmas információhalmaz miatt nehezen
figyeltünk oda, ásítoztunk, és a végén kevés információ ragadt meg. Bár tudtam
volna egyetemista koromban, hogy a prezentációs szoftvereket csak
kiegészítőként érdemes alkalmaznunk! Bill Gates-nek ezt nem kell elmagyarázni,
erről tanúskodik a maláriáról tartott TED előadása. Mondanivalóját diagramokkal,
adatokkal, képekkel támasztotta alá, de Gates tisztában volt vele, hogy ez nem
elég, hogy hatást érjen el. „A maláriát, mint tudjuk, moszkítók terjesztik.
Hoztam belőlük néhányat, hogy Önök is megtapasztalhassák a jelenlétüket. –
Kinyitott egy üvegedényt, és kiengedte a rovarokat. – Hadd repkedjenek egy
kicsit az előadóteremben. Ne csak a szegényeknek lehessen részük ebben az élményben.”
Kiemelkedő magyar történetmesélő
Nyáry Krisztián
kommunikációs szakember, író, irodalomtörténész, könyvkiadó is hisz a
storytellingben. „Az egyik
technika, amit alkalmazok, hogy kiemelek az életrajzból egy konfliktust, vagy
izgalmas pontot. A másik fontos szempont, hogy a fülnek írok, és nem a szemnek.
Mindig felolvasom magamnak a szöveget, hogy hogy hangzik. Ez a szövegen is
érezhető lesz: általában rövid mondatokat használok. Ha nem hangzik jól, van
még munka vele.” Írás közben elképzeli az olvasót: az informáltsági szintjét,
érdeklődését. Nem használja a szaknyelvet, az angol „middlebrow” kifejezéssel
élve valahol a tudományos és a leegyszerűsített bulvárnyelv közötti nyelvet
alkalmazza. Egy szöveg nehézségi fokát méri a Flesch-Kincaid-féle
olvashatósági skála, ami a szavak, mondatok hossza, valamint egyéb tényezők
mérése alapján megállapítja, hogy hány oktatásban töltött évre van szükség a
szöveg megértéséhez. A nagyközönségnek szánt szövegekben a 8-as szintet (8.
osztályos) érdemes megcélozni. Nyáry
Krisztián odafigyel arra is, hogy mennyi ismeretanyag közlése az, ami még nem
megterhelő, de új ismereteket is tartalmaz. Neves magyar írókat, költőket ismerhetünk
meg új oldalukról az Így szerettek ők 2.
– Újabb irodalmi szerelmeskönyvből. Jászai Mari férfifaló hírében állt.
Reviczky Gyula költővel élt együtt, miközben megismerte a nála 20 évvel
fiatalabb Szomory Dezső írót. A színésznőnek imponált a fiatal férfi rajongása,
fogadta a közeledését, elhalmozta őt érzelmeivel, majd magyarázat nélkül
elhagyta. Szomory megígérte a nőnek, hogy ír neki egy dráma főszerepet, ez lett
a Nagyasszony, Mária Terézia életéről. A darab 20 évvel megismerkedésük után
került színpadra, és hatalmas sikert hozott számukra. Szomory idős korában is
egykori kedvese által hímzett párnán tért nyugovóra, melyen a következő felirat
szerepelt: „gyönyörű szeretőmnek”
„A jó
történetmesélésnél fontos a megszerkesztettség, még egy kocsmai történetnél is.
Ha valaki elénk tár egy anekdotát vagy vele megesett történetet, a közönség
akkor élvezi, ha van eleje, közepe, vége, ha nincs túlszínezve, de nem is
száraz, és igazodik a közönség befogadási horizontjához. Másképp adjuk elő
ugyanazt a történetet egy lakodalom végén egy félrészeg társaságnak, mint egy
egyetemi előadáson. A storytelling, mint technika tanulható, és sok területen
lehet hasznosítani és érdekessé tenni.”
Maya Angelou
szavaival élve “az emberek elfelejtik, amit mondasz, és elfelejtik, amit
teszel. Az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak, az, hogy milyen érzéseket
váltottál ki belőlünk.”