2011. szeptember 9., péntek

Jelentések

I.
hullámok
és töretlen zaj
kulcs csörög
a zárban
világítanak
a hajlatok
fények égnek s
szemek
szemben
mindennel
mindenkivel

II.
a holdsugárban
úszva táncoltál
fénysóhaj
volt minden
s halhatatlanul
érzéki csalódás
és csodálatos
a sok fény szín árny
zajok és én
már nem félek

III.
dobalap
és kinyújtod
fél ritmusok
a köldökzsinór
elvágva
s csak úszva
észlelek
halhatatlanul
képzelek
csak képzelek

IV.
borult gondok,
meg a vonat,
a nyomasztó,
minden ordít
visít sikít
okádva
magából a
füstös
tág tiszta
és érthető
szavakat

Kapuzárás

Érzed
A kábultságot ma?
A pillangók
Éheznek
Bódultan vágyakoznak
Tikk-takk
Tikk-takk
Utálom az időt

Suhanok érzékeken át
Virágos tapétában
Búvok meg
Megleslek s meglátlak
Kábultan
Összeesek,összerogyok
Eltemeted
Megholt pillangóimat

A ritmus képlete

a felhők kinn
mintha festmény
bár a fák rezegnek
beszélgetnek, mesélnek
Neked, mindenkinek
elvirágzik az ég
meg hallod a szellőt?
nyugodtan
sírnak a felhők
és oly egyedül
észlelnek mintha
már csak a vég
látok egy kerítést
a fény elzárva
meg a hangok
is csak bezárva
muzsika talán

Mint az álom.

ezek nem hópelyhek
szövetekké rétegződtek
mint a rongy.
úgy értem: a ruha.
hullik a hó, mint az álom.
aztán mikor felébredsz,
rájössz, hogy az álom
valóság sosem volt.
csak lucskos tócsa

meg maradnak a rémálmok

Érzelmes értelem

Papp Évának



Tükörsima értelem.
Tükörteremben?
Nem, nem.
Letisztult közöny
a tömeghez,
Magasztalt
vonzódás a
színházhoz.

Helyzetjelentés

Az idegek rángatóznak
nappal a napban
S haldokolnak
éjjel az ablakban
Vastag, telt ajkakban
(betűkben) megbúvó
Mindenség
"és zúg a csend
és nem kellek a
szellemeknek"

A bánat forgástengelye

Néztem, néztem
Szemedben a bánat forgástengelyét
Kinek minden éjszakája
zuhanás Kinek minden éjszakája
szép Az elalvás nem maga az
újszülött félelem S az álmok
sem lidérc ízűek Annak, igen
annak a halál nem katarzis
S felébredni is érdemes...